Gyors kérdés
Azt nem meséltem, hogy amikor a kiscsajjal berontottunk (illetve ő) a farsangi buliba tegnap előtt, ott volt a magyar szomszéd nő is, aki amikor észrevett, nem köszönt. Vágott egy "jaj szegény kicsi L. vajon miért sírhat" fejet és tovább ment. Pedig észrevettem a tekintetén, hogy felismert. A másik szomszéd fickó, az olasz nevű, akivel eddig kb. két mondatot ha válthattam, ahogy meglátott, mosolygott és integetett is. Most vajon meg van sértődve, hogy nem mentem át hozzájuk, vagy egyszerűen bunkó? Az utóbbit kizárnám, mert az előző au-pair sokat volt náluk, szerintem heti szinten legalább egyszer átszambázott és magyarkodtak tehát bunkónak nem bunkó. Szóval akkor maradt az, hogy meg van sértődve, amiért nem mentem át. Nem is fogok amúgy. Most attól, hogy ő is magyar, meg én is, miért kéne átmennem és beszélgetni? Csak én gondolkodok így? Véleményeket kérek!!!
Amikor első napomon találkoztunk, pont akkor volt a 40. szülinapi bulija a faluházban, és én is elmentem. Bemutatkoztunk, beszéltünk egy kicsit, majd én le is léptem, mert eléggé K.O. voltam az út miatt. Nem volt unszimpatikus egyáltalán, elvoltam vele, habár nem sokat beszéltünk. Nem ígértem semmit, hogy átmegyek és ő sem hívott hozzájuk. Lehet természetesnek vette, hogy ha a hazájából kiszakad valaki a németek közé és ráadásul még a szomszédba is, akkor átmegy és meglátogatja őket. Hát, tőlem aztán várhatja. Most attól, hogy az előző au-pairrel jól elcseverésztek egy kv felett, én nem tartom szükségesnek, hogy csak azért átmenjek és dumáljak vele, csak mert ugyanaz az anyanyelvünk meg egy a "kulturális örökségünk". Én minden nap beszélek magyarul, ha nem, magammal (:P) tehát elfelejteni nem fogom a nyelvet, gyakorolni meg gyakorlok eleget skypeon.
Szóval kedves blogolvasók, szerintetek is bunkóság tőlem, hogy nem mentem át a szomszéd magyar nőhöz csak úgy dumálni?